A SZEMEK TÜKRE

 

            1996. okt. 16.

 

            Csakra ír.

 

            A mai órán az ismereteiteknek azon az elképzelésén akarok az igazságot megadni, amire a megmérettetéseitekben a legnagyobb szükségetek lesz ahhoz, hogy a fénycsíkot növeljétek, és az a cselekedet, amivel az csökkenhet, az az életeteknek ne adjon olyan megmérettetési lehetőséget, amivel az csökkenni tud. Ezért a megmérettetés azon az úton ad haladást, ha az olyan csodálatosságon halad, aminek a fénye a másik ember szemében, annak a tükrében meglelhető.

 

            Az a tükör, ami a szemetek tükre, az mindig visszajelzi a cselekedeteitek minőségét, azért ezen tükrök nem adnak megvilágosító örömáradást akkor, ha a cselekedet nem ilyen, azon cselekedet, ami a szemem: vagy szorongást, vagy bánatot, vagy olyan szürkeséget jelez, amiben nincs fény, az a cselekedeteknek a fokmérője. Azért az a cselekedet, amiről az ember nem ad világosságot a másik ember szemére, az nem ad fényt a ti fényutatokra sem.

 

            Azért vigyázzatok azon megmérettetésre, amit az utolsó órátokon végeztek, mert a szemek tükrének a fénye által lesz az megvilágosítva.

 

            Azon szemek, akik nem látják a szemeiteket, amikből a fényt merítik, azok a ti hangotoknak a színskáláján érzékelik azt.

 

            Azon szemek, amit csak a ti írásaitokat olvassák, azon szemek a gondolatok tükréből merítik az ő fényüket.

 

            Azon szemek, akiknek csak a híretek jut a birtokába, a megmérettetésen, amikor benneteket azon szavak által mérnek meg, amiket tőletek hallottak, azon szavak, amik tőletek ítéletet adtak, azon szavak rossz ereje rátok száll, és benneteket mér meg. Hiszen írtam azt már sokszor, hogy ne ítélkezzetek, és a másik ember csak jó lehet.

 

            Ezért ne azt gondoljátok, hogy ti azzal jobbak lesztek, ha másokat az ő hibái által olyannak adtok le, amilyen ő valójában. Mert az ítélet rátok száll akkor is, ha igazat adtok róla. Azért, mert az ember csak saját magáról mondhat rosszat, annak felismerése után! Az a cselekedet, amivel ő valójában rossz, az csak őrá tartozik. És ezért az a fény, amivel az ő szeméről az ő bűnbánati lehetőségét letöröltétek, az a ti szemeitekre ad olyan megmérettetést, amivel az a ti sötétségeteket jelenti.

 

            Ezért vigyázzatok az Isteni Megmérettetésen, mert Ő nem úgy mér, ahogyan az emberek! Az a megmérettetés olyan, amilyennek szeretnétek magatokat is látni magatokat, hiszen azon cselekedeteitek, amiket a szeretteiteknek adtok, azok valóban olyanok, hogy fényt, örömöt árasztanak. De vigyázzatok arra, hogy az evolúcióban azon lelkek is szeretteitek, akik a ti ellenségeitek ezen életben, és azért a cselekedeteitekre vigyázzatok, mert nemcsak az ad a fényútnak hosszabbítást, ami a szem fénye által felmérhető, hanem az is, amikor névtelenül, ismeretlenül adtok, és az a szem, akinek adtok, az nem tudja azt rátok visszatükrözni. Azért adjatok úgy, hogy senki se lásson, senki se tudja azt, hogy kitől kapott kenyeret. Az a tükör az, ami a legértékesebb, az az Isten tükre, ami sokkal nagyobb fényt ad a ti fényutatokra.

 

                                                                                                                              Az Isten áldjon meg.

 

 

GH Anon:Lelki evolúció     IV.köt.