KENYÉR ÉS BOR
János evangélium 14/21 ígérete alapján
prófétai módon kapta és írta:
BERTHA DUDDE
Ezek az írások valláson felülállók!
Valláshoz
tartozástól nem akarnak senkit eltéríteni, sem valami vallási közösségre
rábeszélni.
Megjelenésük egyedüli oka, hogy Isten szavát – amit Ján. Ev. 14,21 ígérete
alapján ad nekünk a mai időkben –
az embereknek hozzáférhetővé tegye.
Ján.14,21: Aki
ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem.
Aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és
kijelentem magamat annak.
Német eredetiből fordította, és közreadja:
G. Szieger Magda
1913 - 2001
TARTALOMJEGYZÉK
"Vegyétek és
egyétek, ez az én testem és vérem"
Isten szava - Képi beszéd - Hasonlatok
Úrvacsora - Szellemi értelem – Test és vér
Isten szava test és vér – Mennyei kenyér - Eggyéválás
Engedélyezett a minden változtatás nélküli, és a forrás megjelölésével készült, fejezetenkénti fordítás és nyomtatás.
2007.
B.D.Nr.4115 1947. 08. 31-9.1.
"Vegyétek és egyétek, ez az én testem
és vérem"
Így szólok az enyémekhez: Készüljetek, és számoljatok vele, hogy hamarosan hívást kaptok, mert el kell látnotok munkátokat, amire felfogadtalak.
A napok meg vannak számlálva, és kevés ami még adva van. Majd akkor meggyőződhettek szavaim igazságáról és erőssé válhattok hitetekben. Viszont addig még sokféle szorongattatásnak lesztek kitéve, amelyek részben kívülről, részben belülről jönnek azért, hogy mindig bensőségesebben kapcsolódjatok hozzám, és ezáltal eltölthetlek erővel, amely képessé tesz, hogy dacolva minden ellenállással készséges munkásaimmá váljatok.
Mindig buzgóbb lelki munkára késztetlek, mert tudom milyen fontos, hogy ne váljatok langyossá. Magam vagyok nálatok, és gondolataitokat újra és újra a Szellemi Birodalomba vezetem, arra indítalak, hogy kapcsolatot keressetek velük, a Világosság Birodalmából érkező követeket küldök, akik állandóan felfogóképességeteknek megfelelően tanítanak. Magam is felvilágosítást adok mindenről, amiről csak akartok. Nem akarom, hogy kétségek kínozzanak, tehát el akarom űzni őket a tiszta igazság hozzátok vezetésével. És amikor így világosságtok van, és magatok meggyőződtök róla, hogy az igazság birtokotokban van, könnyű lesz értem dolgozni, mert akkor már azt is képviselitek, amit én tanítok az emberekben lévő Szellememen keresztül. És Szellemem úgy beszél bennetek, ahogyan magam is beszélnék, ha köztetek tartózkodnék. Tehát bármikor kérdeztek, megkapjátok a helyes választ.
Amint hívást kaptok, vissza kell hagyni a földi munkát, és mindenek előtt azt kell megtenni, amit a benső hangon keresztül mondok. Elsőként akarok eloszlatni bennetek minden kételkedést, ami még terhel, és ezért le kell tennetek. Kérdéseitekre akkor is válaszolok, ha nem mondjátok ki hangosan, mert legtitkosabb gondolataitokat is ismerem, ahogy hitetek és akaratotok erejét is.
1947. 09. 01-én:
Elsősorban föntről kapott szavaimhoz tartsátok magatokat. Ez vagy közvetlenül tőlem érkezik, vagy Világosságból való lények vezetik hozzátok, akik csak akaratomat teljesítik, és úgy tanítanak, ahogy megbízásom szól.
Hasonló értelemben tanított a Földön az ember Jézus is, ő szintén Világosságból való lény volt, és helyettem beszélt az emberekhez, tehát az én akaratomból. Így az ő szava is ugyanaz a szó volt, ami tőlem érkezett, ezért joggal mondhatta: "Aki engem hall, az Atyát hallja, mert az Atya és én - egy vagyunk." - Az én hangom hangzott fel benne, az én erőm munkálkodott benne, és Szellemem teljes egészében az ember Jézusban tartózkodott, aki így, hogy én átsugároztam, teljesen egyesült velem. Ez a teljes egyesülés egy példás szeretet-élet, egy önzetlen felebaráti szeretetben való élet következménye, ahogyan minden embertől megkövetelem, aki tökéletessé akar válni.
Tehát egy szeretetben töltött élet a velem való teljes egyesülést vonja maga után, az pedig szavaim közvetítését, az én kisugárzásomat. Én vagyok a szó, tehát a szó Isten. A szó átvevése és befogadása szellemi táplálék, mennyei kenyér, amit magam nyújtok annak, aki éhezik és szomjazik utána. Ezért amikor az embereknek a mennyei kenyeret odaadom, azt mondom: "Vegyétek és egyétek, ez az én testem és vérem", mert magam vagyok a szó - szellemi értelemben hús és vér.
Egy, a tanítványaimmal tartott testi étkezésen, az utolsó vacsorán, igyekeztem érthetővé tenni nekik a szellemi táplálkozást. Arra akartam őket bíztatni, hogy vegyenek gyakrabban szellemi táplálékot magukhoz, testemet és véremet, a reám való emlékezéssel, mert akkor állandó egyesülésben lehetnek velem, és tele lehetnek erővel. Hogy eközben a földi kenyeret megtörtem, és tanítványaimmal természetes bort ittam az nem annyira jelentős, mert tanítványaim megértettek engem, mivel szellemük már felébredt, hiszen szeretetben éltek, tehát az én képi hasonlataim iránt volt már megértésük.
Ezenkívül példát kellett venniük rólam, hogy a javakat osszák ki embertársaiknak, akiknek erre szükségük van - fizikailag és szellemileg is táplálják őket. Ehhez kapcsoltam az ígéretet, hogy magamat adom nekik, jussanak teljes egyesülésre velem mindannak kiosztása által amijük van, és az embertársuknak hiányzik, hogy aztán megkapják szavaimat, amely által kinyilvánulok mindazoknak, akik velem egyesülnek a szeretet által.
Hogy az emberek szavaimból egy folyamatot hoztak létre, amit pusztán csak külsőleg lehet szemlélni, aminek csak akkor van jogosultsága értelemszerűen létrejönni, ha az ember előzőleg a szeretetben való élés által biztosította jelenlétemet, ezt nem akadályoztam meg, ahogyan soha nem is teszem, mert nem nyirbálom meg az akarat szabadságát.
Azonban szellemben megvilágosult embereken keresztül - akik helyesen értik szavaimat, és azt tovább is adják - állandóan helyes magyarázatot adok. E nélkül azonban csak egy jelentéktelen formának tesznek eleget, amely csak akkor nyer értéket, ha szellemi értelmére figyelnek, ha az emberek éhesen és szomjasan magukba fogadják szavaimat, tehát ha mennyei kenyérrel engedik táplálni magukat, testemmel és véremmel, hogy velem egyesülhessenek és örökké úgy maradjanak.
Amen.
B.D.Nr.4508 1948. 12. 12.
Isten szava - Képi beszéd - Hasonlatok
Szavaim értelmét csak akkor értitek meg, ha komolyan akarjátok az igazságot. Az emberekhez mindig hasonlatokban beszéltem azért, hogy gondolkodásra indítsam őket, máskülönben a szavak csak elhaltak volna a fülük mellett, ha nem volt komoly akaratuk, hogy gondolkodjanak róla. Én szabad futást engedtem gondolataiknak, és ezért mindent megfelelőségekkel vittem közel hozzájuk. A képi beszéddel annak kellett megelevenedni, amit mondani akartam.
Ezzel minden embernél többet értem el, mint a száraz oktatással, amely érthetetlen maradt, mielőtt a szeretetben való élésen keresztül mélyebb ismeretet nem kaptak. Tanításomat is ily módon írattam le akaratom szerint. És ismét csak egyesek komoly akarata kell, hogy be tudjon hatolni tanításom magjába, amelyet a hasonlatok és képszerű körülírások eltakartak, hogy felette való gondolkodásra indítsa az embert.
Valóban csekély követelmény, hogy valaki szavaim tartalmát elfogadja, minden szó jelentését és célját komolyan átgondolja amit tanításom tartalmaz, és mindenki, akiben komoly akarat van, nemsokára megérti jelentését, és maga is alkalmas lesz vitás esetben helyes magyarázatot adni. Mert azt akarom, hogy az emberek cseréljék ki szavaimról gondolataikat, mert csak akkor lesz valódi áldás belőle, csak akkor nyílik meg a földkerekségen elültetett mag.
A beszéd és ellenbeszéd jobban megtapad az emlékezetben mint az írott szó, ami felett jobban át lehet siklani, ha az emberben nincs igény, hogy mélyebb tudást merítsen a szavaimat visszaadó írásból. A beszéddel és ellenbeszéddel az ember állásfoglalásra és gondolatai kimondására kényszerül. Ezért messze eredményesebb a gondolatcsere kis körben, mint szavaim hallgatása ellenvélemény nélkül. Mert bár az ember értelme felfogja szavaimat, de a szíve nem, ami most arra van utalva, hogy az ember akaratán keresztül kérje az értelmét, hogy juttassa el a szívéhez is, amit a hallással magába fogadott. De többnyire kiesik az értelemből amit kapott, anélkül hogy eljutna a szívhez, és szavaim egészen jelentéktelenné válnak, értelme az ész számára rejtve marad - pedig a szívnek nyilvánvaló lett volna.
Ezért szavaimat ilyen formában írattam le tanítványaimmal, jól meggondolva, hogy a legtöbb ember kelletlenül foglalkozna ezen szavaimmal. Viszont a fölötte való gondolkodástól tettem függővé, hogy mennyire lesz érthető.
Amen.
B.D.Nr.4379 1948. 07. 18.
Úrvacsora - Szellemi értelem – Test és vér
Az Úr asztalánál való étkezés állandó vágya biztosítja az ő szeretetét. Ezért hívlak ismételten, hogy vegyétek velem az úrvacsorát olyan gyakran, ahogy vágyódtok rá. Asztalom állandóan terítve van mindenki számára, aki éhezik és szomjazik és szeretne felüdülni - betelhet az élet kenyerével, a mannával, ami a mennyből jön. És asztalomnál minden étkezés áldozás, velem való egyesülés, ami testem és vérem - szavaim erejének - nyújtása nélkül nem következhet be.
Tehát ti, akik szavamat közvetlenül, vagy követeim által fogadjátok magatokba, áldozást végeztek, ha szavaimat a rá való vágyakozással fogadjátok szívetekbe. Szellemem ekkor a bennetek lévő szikrával kapcsolódik és létrejön az egyesítés, az összekapcsolódás, a szellemi áldozás, és akkor magam osztom ki a menny kenyerét, én adok ételt és italt, és tartom veletek az úrvacsorát - ti ugyanazt a folyamatot élitek át, mint tanítványaim, akiknek ezekkel a szavakkal törtem meg a kenyeret és nyújtottam a bort: vegyétek és egyétek, ez az én testem, vegyétek és igyátok, ez az én vérem.
Értitek most, hogy milyen értelmet helyeztem ezekbe a szavakba? Milyen kimondhatatlanul fontos, hogy asztalomnál elfogadjátok az úrvacsorát, mert testem és vérem erőt ad nektek, hogy elérjétek az örök életet.
Lelki táplálékkal kell étkeztetni benneteket azért, hogy lelketek érlelődjön, azért, hogy biztosítsa magának az örök életet, állandóan erőt kell kapnia, amit csak közvetlenül tőlem kaphat, és amit én bármikor közvetítek, ha összekapcsolódik velem. Ekkor megtöröm a kenyeret és odanyújtom. Tehát, ha így valaki testemet - szavamat - eszi, az erő is átömlik, ez a vér, amivel szavam áldott. Soha nem lesz éhes, nélkülöző az ember, aki lelki táplálék után vágyódik, aki vendégem akar lenni - magam jövök hozzá és meghívom. Az ajtó előtt állok és bekopogok, és amint felnyílik, bemegyek hozzá és úrvacsorát tartok vele - asztalomnál étkeztetem, valóban jóllakottá válik, és soha nem kell hiányt szenvednie.
És így mindent szellemben kell érteni, amit a Földön beszéltem. Oktattam tanítványaimat és azok megértettek, és szavamat továbbvitték a világba. És amikor az emberek az első felvilágosítást kapták megértették, akaratom szerint, a szavaim szerint éltek, annak teljes felismerésében. Tehát kezdetben az én egyházam, a hívők gyülekezete teljesen az én felfogásom szerint épült fel.
Azonban ez többé már nem elégítette ki szavam túlbuzgó képviselőit, a világgal szemben akartak fellépni. Így folyamatok kezdődtek, amelyeknek csak a lelket kellett érinteniük, és össze lettek kapcsolva külső cselekményekkel hogy látható módon legyen az embertársuk elé állítva. Ezeket kezdetben bizonyára nem lehetett elítélni, mert a szellem hordozta, az emberek komolyan vették akaratomat és annak teljesítését. Viszont az emberek idővel megváltoztak, és velük egyházam lényege is.
Külsőséggé vált aminek legmélyebb belső átélésnek kellett volna lennie, külső cselekedeteket állítottak előtérbe, és a mély szellemi értelem elveszett, míg a szellemi áldozás egyszerű folyamatát, a velem való egyesülést, és szavam közvetlen átvételét az emberek többé nem értették meg, úgy, hogy szavam közvetlen közvetítését többé már nem tartják lehetségesnek, holott én világosan és érthetően megígértem Szellememen át való közvetlen tevékenységemet, és magam - a testté vált szó - utaltam az élet kenyerével, a mennyből érkező mannával való táplálkozásra.
Az emberek már nem értik meg szavaim egyszerű értelmét, és elvakultságukban nem fogadják el az egyszerű magyarázatot sem. De aki hallani és érteni akar, az felismeri, és az igazság világossá teszi neki, ezután igyekszik helyreállítani velem a kapcsolatát, vendégem lesz, én vele, és ő velem megtartja az úrvacsorát.
Amen.
B.D.Nr.4142 1947. 10. 13.
Szellemi áldozás - Folyamat
A szellemi áldozás egy folyamat, ami mérhetetlen kegyelmi adományt szavatol, mert az a velem való egyesülés, és én mérhetetlenül sok kegyelmet osztok szét. A szellemi áldozás által az ember lelke az átszellemülés állapotába kerül, már nem tartozik a Földhöz, hanem a benne lévő szellemmel olyan bensőséges kapcsolatban áll, mintha maga is átszellemülne, és a boldogságnak ebben az állapotában - anélkül, hogy testi érzékeivel érezne valamit - megérzi az Atyaszellemmel való kapcsolatot. Ez csupán a lélek osztályrésze, ami a Földtől, és bizonyos tekintetben a testtől is eloldódott, és a szellemi szférákban időzik.
Magam is teljes szeretettel fogom át, és beléje is szeretetet sugárzok, megtöltöm erővel, képessé teszem, hogy teljesen szellemben érezzen és gondolkodjon, és csak azt akarja, ami megfelel akaratomnak.
A szellemi áldozás teljes akaratátadás, mert velem egyesülni csak az a lélek tud, amely minden ellenállást felad, magát mély szeretettel átadja, tehát elfogadja Őslényemet, és maga is szeretetté lesz. Lényének ez az átalakulása az ember szeretetcselekedetei által történik elsősorban, ezt aztán utánam való bensőséges vágy követi, ami olyan erős, hogy a lélek hallani és érezni kíván. Ezzel a vággyal a lélek engem von magához, mert a szeretet az egyesülést keresi és meg is találja, mert én, aki az örök Szeretet vagyok, nem ismerek más célt, mint teremtményeimmel egyesülni, és szeretetemmel boldoggá tenni őket.
Ezért eleget teszek a szerető lélek minden vágyának, boldogítom őt, szavam által közlöm jelenlétem, hogy érezze jelenlétem, biztos legyen közelségem, és szeretetem tagadhatatlan bizonyítékát kapja, kisugárzásomat, szavamat, testemet és véremet.
A szellemi áldozás egy bensőséges egyesülés velem, amely soha nem maradhat következmény nélkül. A lélek újjászületik, kilép burkából, szabaddá válik egy börtönféléből, és belép az életbe, mert Szellemem összekapcsolódik vele és életre ébreszti, szellemileg tevékeny lesz, és kegyelmi adományokat vesz magába - gazdag ismeretet, ami örök igazságokat foglal magába. Már nincs a halál állapotában, egy új életet él világosságban, erőben, tudásban és szeretetben. És én állandó egyesülésben vagyok vele, mert aki már egyszer áldozott szellemben, nem akarja azt már nélkülözni, állandóan vágyódik jelenlétemre és szeretetemre, és vágya állandóan teljesül. Mert egy újjászületett lélek állandóan visszatér a maga kiindulásához. Mint szellem, a szellemek birodalmához tartozónak érzi magát, mint gyermek szoros kapcsolatban érzi magát az Atyával, megmarad az állandó szeretetben, és ezért soha nem válik el tőlem. És a Föld csak addig tartja kötve, amíg szellemi gazdagságából, a szellemi áldozás által megkapott kegyelmi kincséből át nem ad embertársainak, hogy nekik is kimondhatatlan boldogságot szerezzen a velem való szellemi egyesülés, hogy üdvösségre segítse őket, amit ő a szereteten keresztül már megtalált.
Amen.
B.D.Nr.4908 1950. 06. 03.
Beszélek hozzátok, ti hallotok engem, azt akarom, hogy szavaimat embertársaitoknak továbbítsátok, akik lelküknek ételt kívánva éppúgy vágyódnak szavaimra, az én testemre és véremre. Azért választottalak titeket, hogy vendégeim legyetek, jóllakjatok asztalomnál, és most már azoknak osszátok ki az élet kenyerét, akik éhesek, és az Úr asztalánál akarnak étkezni.
Mert asztalom mindenki számára terítve van, mindent ki akarok osztani, ami lelkük számára szükséges. És ti legyetek a szolgáim, akik adományaimat átadják, mert ők még nem léptek kapcsolatba közvetlenül velem, de mégis gondolnak rám, és gondoskodásomat akarják. Így nagy kiterjedésű munkátok lesz, hogy megetessétek és megitassátok az éhezőket és szomjazókat, akiket pusztulás fenyeget az úton, ha nem kapnak erőt, amit nektek kell a számukra közvetíteni. Testet és vért - kenyeret és bort - kapjanak, az én eleven szavaimat, mert én vagyok az örökkévalóságból való SZÓ, aki testté lett, és vérem váltotta meg a világot.
Aki engem szavaimban szívébe fogad, az valóban testemet eszi és szavaim ereje a vér, ami megváltást hoz neki. A kenyér és bor az igazi táplálék az elgyöngült test számára, ezt vegye magához a lélek is ha elgyöngült, és felfelé fejlődéséhez erőre van szüksége. Ekkor az élet kenyere, az én eleven szavam legyen tápláléka, és lelkét majd erő járja át, nem kell nélkülöznie, mert az élet forrásánál felüdülhet. Asztalom igazi vendége lesz, amelyet minden embernek megterítettem, mert szeretem őket. És kiküldöm szolgáimat, és a kívülállókat is meghívom, hogy a közös vendégségből gyakorlatot csináljanak. Aki ide akar jönni azt elfogadom, és ő igazi erősödést tapasztalhat.
Azért buzgón toborozzatok nekem, állítsátok eléjük szeretetemet, hogy kívánjanak lakomát fogyasztani velem azért, hogy meggyőződhessenek szeretetemről, amely mindent meg akar adni, amire a léleknek az üdvösséghez szüksége van.
Adományaimat nem mérem szűkösen, hanem túl gazdagon ellátom, aki engedi atyai gondoskodásomat. Mindenkinél bekopogok és felszólítom úrvacsorához, és aki kinyílik nekem, az vendégem az örökkévalóságomban. Ezért kell előttem járnotok és bejelenteni jövetelemet, hogy helyet készítsetek ahol tartózkodhatok, és úrvacsorát tarthassak azokkal, akik hangotokat hallani és engem befogadni akarnak. Kenyeret és bort akarok nekik nyújtani - testemet és véremet - az eleven szót, amit közvetlenül magukban, vagy általatok kell hallaniuk. Követeim, mint szavam közvetítői, keressetek föl mindenkit, aki kinyitja szíve ajtaját. Ez a missziótok, aminek teljesítéséhez minden erőt megadok annak, aki szolgálni akar engem.
Amen.
B.D.Nr.4079 1947. 07. 07-8.
Isten szava test és vér – Mennyei kenyér - Eggyéválás
A szellemi étel utáni vágy biztos jele a magasba törekvés felhajtó erejének, és ennek a vágynak mindig eleget teszek azzal, hogy adományaimat kiosztom és mennyei kenyérrel laktatom jól az embereket, hogy asztalomhoz veszem őket, és az úrvacsorát nyújtom nekik, hogy megízleltetem velük testemet és véremet, azért, hogy felüdüljenek és boldogok legyenek. Céljukat egész biztosan elérik, egy magas fokú lelki érettséget, ami közelségemet biztosítja nekik a Földön és a Szellemi Birodalomban.
Mert aki magához veszi úrvacsorámat, az már bensőségesen kötődik hozzám, érezni fogja közelségemet, mivel hall engem, elfogadja szavaimat, eszi testemet és issza véremet - tehát engem fogad magába, így az utánam való vágyból a menny kenyerével engedi táplálni magát, szeretetemet ajándékozom nekik. Én vagyok az élet kenyere és aki engem eszik, az soha többé nem hal meg az örökkévalóságban.
Az emberekhez intéztem ezeket a szavakat, de nem értettek meg, mert a szellemi értelmet csak az érti, akiben szeretet van. De ők szeretet nélkül voltak és ezért szó szerint vették, amit szellemben kellett volna megérteniük.
Épp így a jelenkor emberei sem hatoltak még be szavaim mélységébe, a szellemi tartalmat még ők sem értik, ezért téves felfogásuk van az úrvacsoráról, az Úr asztalánál való étkezésről. Bizonyára fáradozni fognak, hogy szavaimnak megfelelően cselekedjenek, és magukhoz vegyék az úrvacsorát, de nem ismerik akaratomat, és ha akaratomat a felébresztett szolgáim által kinyilvánítom, nem hiszik el, és kitartanak amellett, amit már tévesen vettek át.
A szavakban önmagamat ajánlom fel nekik, és aki szívének éhségével befogad saját szívébe, az az úrvacsorához járul, etetem és itatom, eszi kenyeremet és issza véremet, azaz a szavakkal engem fogad be, aki a megtestesült szó vagyok az örökkévalóságból. Vérem erő, ami átjárja, amint szívébe fogad, azonban vágyódnia kell utána, különben csak az üres hangot hallja meg, különben a szó nem lesz eleven benne. Aki viszont vágyódik rám és szavaimat kívánja hallani, az szeretetben is él, mivel a szeretet és én egy vagyunk!
Senki sem fog vágyódni rám és szeretni engem, akinek idegen a szeretetből való tevékenység. Pedig mindig a szív kívánságáról beszélek, és nem a száj dadogásáról, az üres szavakról, amelyek bár ugyanazt mondják, ámde a szív nem érzi. Ennek komolyabb megfontolásra kell indítania az embereket, vajon mikor vágyódnak szívükben szavaimra. Mert csak ekkor fogadják az úrvacsorát magukba, csak ekkor mondhatják meggyőződéssel: szavaimban magam vagyok náluk...... A legnagyobb misztériumot élik így át, a szeretet által egyesülnek velem. A szavaim utáni vágy kifejezi az irántam érzett szeretetét, és a szeretet engem von magához, a szeretet megnyilvánul velem és embertársaival szemben. A szerető ember rendületlenül tevékeny, felebarátjának önzetlenül szolgál, tehát az én tetszésem szerint teljesíti akaratomat. És én állandóan a menny kenyerét nyújtom neki, állandóan ellátom szellemi táplálékkal, soha nem megy el üresen asztalomtól, állandóan egyesül velem - tehát áldozik szavam minden befogadásával, mert magam vagyok a SZÓ, és bensőséges viszonyba lépek vele, amikor szíve szellemi étel és szellemi ital után vágyódik.
Amen.
B.D.Nr.4492 1948. 11. 21.
A kenyér és a bor fogyasztása annak a jele, mit kell tennetek, hogy boldogságra jussatok. Kenyeret és bort kell magatokhoz vennetek, azaz a léleknek táplálékot kell adnotok azáltal, hogy a menny kenyerét - annak erejével - bekebelezitek. Ekkor befogadjátok szavaimat, és az erőt kiveszitek belőle, tehát lelketek fentről való táplálékkal étkezik, amit szeretetem nyújt. Mindezt érthetővé akartam tenni, vagy a lélek éppen úgy táplálékra szorul mint a test, és hasonlóképpen meg kell etetni mint a testet, azzal, hogy ételt és italt vesz magához.
De lelki táplálék nyújtása soha nem függ a kenyér és a bor külsőséges elfogyasztásától. Mindez csak hasonlat, ami tanítványaim számára szemléletessé tette, mire van szükségük, és mit adjanak embertársaiknak, hogy üdvözüljenek. Egyedül a lélek életéről van szó, és hogy a léleknek nincs szüksége földi kenyérre és borra, az világosan érződik.
Nekem folytonosan a ti szellemi életetek van szemem előtt, csak a lélek életét akarom biztosítani, ezért soha nem fogok külső formát kérni ott, ahol a legnagyobb komolysággal a lélek táplálására törekednek. Egyedül szavaimra való éhség és szomjúság elég, hogy valaki az égből érkező életkenyérrel elteljen, mely valóban az én testem és vérem, ami biztosítja a lélek fennmaradását, elárasztja erővel, tehát örök életet ad.
A kenyér és bor külső élvezetével senki sem tud lelkének táplálékot adni, ha szíve legmélyéből nem kívánja szavaimat, ha nem vágyódik rá, hogy mennyei kenyérrel tápláljam. Egyedül a vágyakozó ember jön hozzám és fogyasztja el velem az úrvacsorát - az, aki enged beszélni magához, aki táplálékot nyújt lelkének, ami fenntartja és boldoggá teszi.
ESTE: Ezért a kenyér és bor külső élvezete által senki sem érezheti magát az én vendégemnek, aki asztalomnál lelki táplálékot kap. Csak az emberek szavaimmal szembeni lanyhasága volt képes szavaim és cselekedeteim ilyen félreértését létrehozni, mert amint az ember teljes komolysággal lelke életéért fáradozik, magától is megnyílik rá, hogy szavaim mit akarnak mondani, és akkor az ember soha nem lesz elégedett egy külsőséggel, ami minden gondolkodó ember számára csak képi hasonlatnak tűnik, ahogyan valóban az is. Hogy az első időben egyházam emberei megőrizték a külső formát is, annyiban volt jogos, hogy ők akkor szoros összezárkózással engem jelenítettek meg, valóban a rám való emlékezés miatt jöttek össze, és szavaimat befogadták a közösségben. És én köztük voltam, betöltöttem őket Szellememmel, tehát a valóságban vendégeim voltak, akikkel megtartottam az úrvacsorát.
1948.11.23.: Megtörtem a kenyeret és átnyújtottam nekik... Szavam zengett bennük. És ők ugyanezt tették, és kiosztották egymásnak a kenyeret. Kicserélték egymással, amit a szellem hangján közöltem velük. Az első tanítványok megértették, mit jelentenek a külső jelzések, azonban a követők már nagyobb jelentőséget adtak a külső jelzéseknek és ez így maradt.
A mély értelmet csak kevesen fogják fel, és tartják meg velem a valóságban az úrvacsorát, mert csak kevesen vannak olyan bensőséges kapcsolatban velem, hogy engem magamat kívánnak hallani, hogy szavam annyira drága és értékes nekik, hogy aztán éhezik és szomjúhozzák. Így meghívhatom őket, fogyasszák velem az úrvacsorát, hogy kiosszam a menny kenyerét, és az igazság borával felüdítsem lelküket az üdvösségre.
Aki ennyire bensőségesen kapcsolódik hozzám, az állandóan "az én emlékezetemben" él, mindig jelenlévőnek tud magánál, bárhol is van, bármit is tesz. Tehát minden földi étkezésnél mint vendég leszek nála, mert állandóan gondol és vágyódik rám, és szavaimon keresztül állandóan érzi jelenlétemet, így átjárja szeretetem, ő pedig tudomására hozza és kiosztja embertársainak a szellemi és földi ajándékokat, ami birtokában van, mert szükségét érzi a szeretet-cselekedeteknek, amint bensőséges kapcsolatban van a Szeretettel. Lelke ekkor állandóan táplálékot fogad és oszt, és ez lesz a folytonos áldozás, a közösségemhez tartozik, és jelenlétem is tudatos neki.
Értsétek meg emberek, hogy az áldozás nem csak egy pillanatnyi dolog, amely akkor megy végbe, amikor külsőleg elfogyasztjátok a kenyeret és bort. Értsétek meg, többet kívánok, mint csak egy időhöz kötött odaadást. Szíveteknek fel kell készülni fogadásomra. Először egy tisztítást kell végbevenni magatokban, ami csak szeretetben való éléssel lehetséges, és egy szerető ember azt kívánja, hogy a viszontszeretet jelét érezze, engem akar hallani... Előbb tehát szétosztja magát, hogy aztán ismét kapjon kezemből egy pompás viszont-adományt - a szavamat - ami mint a lélek tápláléka, nélkülözhetetlen. S így ezután ha kívánja, jóllakottá válik, eszi testemet és issza véremet. Megtartom vele, és ő velem az úrvacsorát.
Amen.
B.D.Nr.4519 1948. 12. 02.
Értsétek meg, hogy nem tudom magamat szűk tartózkodásra korlátozni, egy külön erre a célra kijelölt edényben, földi anyagban, kijelölt helyen és kijelölt időben, hanem mindenütt ott vagyok, ahol egy szív szeretetté alakította magát. Csak egy szerető szív dicsekedhet vele, hogy engem rejt magában, és jelenlétem boldoggá teszi, mert ősszubsztanciám a szeretet, csak ott tartózkodhatok, ahol megnyilvánul a szeretet.
De egy földi edény sohasem lehet örök Szellemem hordozója. Ezt csak szellemben vak emberek feltételezik, akik teljesen hamis fogalmat alkottak lényemről, amely betölti az egész végtelenséget, tehát mindenhol jelenvaló, de sohasem rejtőzik egy korlátozott edényben, ahogyan az embereknek tanítják. Mit csinál az emberiség az örök Istenségből?
Micsoda szellemi szegénységet tanúsít ez a hit, és milyen messze tartják az embereket az igazságtól a hamisan tanító oktatók. Hogyan tartózkodhatna egy szellem - aki a végtelenséget uralja - egy anyagi formában, amely anyag, ahogyan a szellemben felébredt ember már tudja, a fejlődésnek még nagyon alacsony fokán áll... Amikor én kitüntetem jelenlétemmel egy ember szívét, akkor a fejlődés utolsó fokán álló szellemivel lépek kapcsolatba, a lelket, ami szellemi az emberben, bizonyos mértékben betöltöm szereteterőmmel, önmagam kiáramlásával... És egy ember mindenkori szeretetkészsége szerint az erő hozzááradása megnövekszik és ennek következtében betölti az egész szívét, tehát most magam vagyok a jelenvaló az emberben, birtokba veszem, ahogyan ő is egész teljességgel magába rejt engem.
Mi indíthatna vajon arra, hogy egy még halott tárgyban tartózkodjam, amely önmagában egy nekem ellenszegülő szellemi... Jelenlétem felolvasztana minden formát, ha szereteterőm átáradna rajta. Minden gondolkodó ember felismeri ennek az elképzelésnek értelmetlenségét, és elveti az ilyen tanítást. De az emberek együgyű felfogásúak, nem engedik hogy tanítsák őket, hanem szilárdan kitartanak amellett, amit mint hitet megkövetelnek tőlük. És túl nagy tiszteletet nyújtanak egy halott tárgynak, amelynek maguk állapították meg a tartalmát, és ennek a legmagasabb és legtiszteletreméltóbb lényt kellene bemutatnia.
Csak a tiszta, szeretetre képes emberszív az a templom amelyben tartózkodom, ezért nem kell mesterkélten kijelölt helyeken, kijelölt formában és kijelölt időben keresni, hanem minden ember készítse fel magát olyan edénnyé, amelyben tartózkodni akarok, minden ember alakítsa szeretetté a szívét, és akkor én, az örök Szeretet lakást veszek benne, akkor mindenütt és minden időben imádhat és tisztelhet, én állandóan jelenvaló leszek neki, mert Szellemem az övével egyesül - mert magam vagyok benne.
Amen.
B.D.Nr.3728 1946. 03. 28.
Kapcsolódjatok össze velem szellemben, és meríthettek az élet forrásából, jóllakhattok a menny kenyerével, erőt kaptok, és a földi szükség ellenére sem kell nélkülöznötök többé, a test és lélek megerősödik, ha szavamat, a menny kenyerét elfogadjátok. A test és lélek élni fog. Az első addig, amíg meghatározom, az utóbbi azonban az örökkévalóságban.
Csak egy szükséges: hogy a lelket tápláljátok, hogy ételt adjatok neki, hogy az életet biztosítsátok neki, mert a halott lélek még egy életvidám testben is az elpusztítótok, amint a földi életet elhagyni kényszerültök, mert a halott lélek erőtlen, de nem érzés nélküli, és mérhetetlen kínokat szenved halott állapotában. Ezért teremtsetek részére életet, ne engedjétek halott állapotban az örökkévalóságba menni, hanem gondoskodjatok hogy éljen, és a túlvilági életben tevékeny lehessen, hogy erővel teli, és ezért boldog legyen.
A lélek élete igényli a folyamatos szellemi táplálékot, azért hogy erőteljes és tevékeny lehessen. Mint a szellemi élet adományozója, állandóan hozom ezeket részetekre, és készségetekre várok, hogy elfogadjátok.
Állandóan hívlak titeket az úrvacsorához, felkínálom szavamat, testemet és véremet, hogy jóllakjatok az étellel, amely biztosítja lelketeknek az örök életet. Engedelmeskedjetek hívásomnak. Jöjjetek éhes szívvel, és megetetlek és megitatlak. Legyetek vendégeim, akiket mindazzal táplálok, amire lelketek rászorul hogy élhessen. Úrvacsorámat ne értékeljétek csekélységnek. Ne menjetek el mellette, és ne hagyjátok az ételt érintetlenül, amit szeretetem nyújt.
Keressetek újra és újra kapcsolatot velem, engedjétek hogy megajándékozzalak, azaz vágyódjatok ajándékomra, és vegyétek köszönettel, mert én nem adhatok semmit nektek, ha nem kéritek, mert az én táplálékom nagyon felséges, és nem közvetíthető annak, aki nem vágyódik rá. Ezért kell szíveteket hozzám terelni. Kapcsolatot kell keresnetek velem, és táplálékot kérnetek lelketeknek.
Tudatosan kell hozzám jönnötök, és az úrvacsorát fogadni, szavamat, amit nektek teljes szeretettel nyújtok, ami Szellemi étel és Szellemi ital, amit megáldok erőmmel, és ezért az életet ad annak, aki utánam, és szeretetem utáni vággyal fogyasztja. Vágya le fog csillapodni, és mégis mindig újra hozzám hajtja, mert aki már egyszer élvezte mennyei kenyeremet, aki egyszer már felüdült szeretetem forrásánál, az mindig és mindig visszatér hozzá. Már nem tud meglenni lelke tápláléka nélkül, állandó vendége lesz asztalomnak, és én mindig és folyamatosan úrvacsorát nyújthatok neki. És a lelke élni fog. Legyőzi a halált, soha többé nem süllyedhet vissza a halál állapotába, mert az én ételem örök életet biztosít neki, ahogy megígértem ezekkel a szavakkal:
"Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van,"
Amen.